Szarvaskendi szemelvények

2005-03-01 19:10:53


SIBRIK MIKLÓS EMLÉKE

- Lexikális adatok:

SIBRIK MIKLÓS (1673 k?, - Rodostó, 1735. 10. 07.)

            Dunántúli birtokos nemes, kuruc ezredeskapitány, II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek előbb főasztalnoka, majd 1708-ban viceudvarmestere. 1711 után urát a bujdosásba is elkísérte. Rodostóban a fejedelem főudvarmestere volt.

Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon II. kötet L-Z. 623 p.

SIBRIK MIKLÓS, Szarvaskendi (*1673 k., 1735. okt.7. Rodostó): kuruc főudvarmester. 1703-ban a spanyol örökösödési háborúban kompániás kapitányként vett részt. Hazatérése után, 1704 elején csatlakozott a kurucokhoz. Ezredessé nevezték ki, de nem sikerült ezredet toboroznia. 1707-től Rákóczi udvarában főasztalnok, vice- majd főudvarmester (1713). Követte a fejedelmet az emigrációba. Hamvai 1906-tól a kassai dómban nyugszanak.

Forrás: Magyar Nagy Lexikon 16. kötet. Sel-Só. 53 p.

- Egyéb források:

 

MIKES KELEMEN művei. Bp.1978. Szépirodalmi Kiadó.

      Törökországi levelek, című munkájából idézetek:

       [április 8-án kelt, 112 levelében írja le Rákóczi halálát.]

235 p.

-         113 levél, Rodostó, 16. április 1735.

" Itt édes néném, könnyhullatással esszük kenyerünket, és olyanok vagyunk, mint       

   a nyáj pásztor nélkül. Másnap szegénynek a testámentumát felnyitottuk, és elol-  

   vastattuk. Mindenik cselédeinek hagyott, én nékem ötezer német forintot, Sibrik

   uramnak is annyit, de mindenikünknek azt a pénzt Franciaországban kellene fel-          

   vennünk. Mikor vesszük fel Isten tudja."

   Jegyzetek 687 p. Sibrik uramnak - Sibrik Miklós udvarmesternek.

 

239 p.

-         117 levél. Rodostó, 8. octobris 1735.

" Édes néném, a jó Isten újabb keresztet  adott  reám, amelyet  még  előre általlát-                       tam volt, hogy  reám fog szállani, de azzal könnyebbnek  nem találom, de remélem, hogy erőt is ad a hordozására. Ítéld el néném, ha nem nagy kereszt-é rajtam

  hogy a mi jó Sibrik apánkat el kellett tegnap temetnünk, annyi nagy és hosszas betegség után az Isten magához vevé. Egyrészint halálán nem kellene szomorkodnunk, mert az Isten végit vetette sok szenvedésinek, …"

Sibrik Miklós rendkívüli diplomáciai érzékkel birt jelentős szerepe volt Rákóczi tanácsadójaként a fejedelem udvarában, majd az emigrációban is. Lengyel -Angol- Francia és Törökországban. mindvégig kitartott a fejedelem mellett, pedig csak egy hűségnyilatkozatot kellet, volna tenni (1715-ig) és nem csak büntetlenséget nyert volna, de magyarországi birtokait is visszakapta volna. Bensőséges kapcsolata volt a fejedelemmel, Sibrik és Mikes a két biztos pont az emigrációban, a fejedelem végrendelete is, ezt a hűséget jutalmazza Rákóczi is, amikor megfogyott javaiból végrendelkezik. Sibrik Miklóst halála után Rákóczi mellé temették, majd Rákóczi hamvaival együtt hozták haza és0 a Kassán a dómba, helyezték el hamvait 1906. október 28-án.

Sibrik Miklóst több történelmi műben is említik; pl. Szekfű Gyula: A száműzött Rákóczi c. művében nyolc alkalommal, a Rákóczi tükör I-II. kötetében hat alkalommal.

Történelmi kronológia:

1711. április 25-én  a rendi konfederáció  Szatmári Gyűlésén kész elfogadni a király kegyelmét, április 26-án a kuruc tisztikar hűséget esküszik a királynak.

. / .

 

-  2 -

Szatmáron aláírják a békét április 29-én és május 1-én a majtényi síkon a kuruc csapatok leteszik a zászlót. Július 20-án a Barcelónában tartózkodó III. Károly ratifikálja a szatmári béke okmányát, és augusztus 15-én a Rákóczival Lengyelországba emigrált kuruc főemberek java része elfogadja a szatmári békét és hazatér.

 

Rákóczi Ferenc halála, temetései és rehabilitációja:

1735-ben Rákóczi Ferenc állapota, miután már hosszabb időn át betegeskedett, válságosra fordult. Április 8. nagypénteken meghalt. Szívét Grosboísba vitték, de testét Mikes Kelemen Konstantinápolyba szállította, ahol a galatai jezsuita, malazarista templomban, édesanyja, Zrínyi Ilona mellé temették. Itt pihentek hamvai mindaddig, amíg a nemzet, a bujdosótársak és Thököly hamvaival együtt 1906-ban nagy ünnepélyességgel vissza nem hozatta. 1903-ban a szabadságharc kétszázados évfordulójakor országszerte ünnepeket, Kassán pedig ereklye-kiállítást rendeztek, mely alkalomból Rákóczi Ferenc nagy lovas szobrának felállítását is elhatározták. Ez az alkalom előkészttette Rákóczi Ferenc politikai rehabilitációját és az emlékén esett sérelem jóvátételét. 1904 ápr. 18. I. Ferenc József királynak Tisza István gróf magyar miniszterelnökhöz intézett következő leirata jelent meg: "A magyar történelem kiváló alakjai közül egyedül II. Rákóczi Ferenc hamvai nyugosznak idegen földben, s e hamvaknak hazaszállítása a nemzetnek ismételten kifejezett közóhaját képezi. Hála legyen érte az isteni gondviselésnek azok az ellentétek és félreértések, amelyek súlyosan nehezedtek elődeinkre hosszú századokon át, ma már egy végkép letűnt korszak történelmi emlékeit képezik. Király és nemzet kölcsönös bizalma és az alkotmány visszaállított békés uralma megteremtették a trón és nemzet között a sikerült egyesült munkásság alapfeltételét képező összhangot. Keserűség nélkül gondolhatunk, tehát vissza mindannyian a mögöttünk álló borús korszakra s király és nemzet egyesült kegyelete keresheti fel mindazok emlékezetét, kiknek vezető szerep jutott a letűnt küzdelmekben. Ennél fogva utasítom, hogy, II. Rákóczi Ferenc hamvai hazaszállításának kérdésével foglalkozzék és erre vonatkozó javaslatait, elvárom". A hamvak hazahozatala 1906 októberben valósult meg. Külön bizottság ment Konatantinápolyba. Ugyanezidőben, 1906 okt. 20. az országgyűlés külön törvénnyel eltörölte a megbélyegző 1715: XLIX. t. -c. -t. Okt. 27. érkeztek meg a bujdosók külön koporsóba tett maradványai Orsovára, ahol a kormány, országgyűlés, törvényhatóságok stb. fogadták; nevezetesen hazahozták: R. Ferenc, Zrinyi Ilona, R. József a fejedelem fia, Bercsényi Miklós és neje gr. Csáky Krisztina, Esterházy Antal gr. és Sibrik Miklós, végül a Nikomédiából elhozott Thököly Imre hamvait. A hamvakat az összes városok közönségének nagyszerű ünneplése mellett hozták Budapestre, ahol 28-án egy napig a Szt. István bazilikában (Thököly-é az ev. templomban), hol egyszersmind gyászistentiszteletet tartottak, közszemlére voltak kitéve; ugyancsak 28-án éjjel Kassára szállították Zemplén vármegyén át, hasonló lelkes nemzeti ünneplés között. Kassán R. és társai a dómban leltek nyugvóhelyet okt. 29., Thököly hamvait okt. 30. Késmárkon az új ev. templomban helyezték el. A kassai dómban díszes síremléket állítottak.

 

SIBRIK család

  (szarvaskendi), ősrégi vasvármegyei nemes család, mely a Körmendtől nem messzire fekvő Szarvaskendben ma is bírja ősi jószágát. Törzs-ősének bizonyos Siegfriedet tartják, kitől a Sibrik név is származott volna; lehet azonban, hogy a Sibrik név a Sebridus névből származott. Az első ismert ős az 1471-75. élt Péter, aki

. / .

 

 

 

- 3 -

testvéreivel Mátyás királytól címeres levelet nyert 1472-ben. A család tagjai közül említendők: Sibrik László, Vas vm. követe a rákosi országgyűlésen (1505); I. Osváth, kir. kamarai tanácsos (1527); Gergely, híres törvénytudó I. Ferdinánd király idejében; 1549. a pozsonyi helytartótanács tagja; többekkel együtt ő dolgozta ki 1551. az ú. n. Quadripartitumot. Megh. Nagyszombatban 1553 júl. 31.; György, Várad parancsnoka (1585); Miklós, II. Rákóczi Ferenc híve és udvarmestere, ki urát a számkivetésbe is követte; megh. Rodostóban 1735 okt. 7. néhány hónappal Rákóczi után. A rodostói gör. kat. templomban volt eltemetve Bercsényi és Esterházy Antal gróf sírja mellett, amíg Rákóczi hamvaival együtt 1906. az ő hamvait is hazahozták és a kassai dómban, helyezték el.

 

A Sibrik család genealógiája:

(Nagy Iván: Magyarország családai czimerkkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest. 1857. című könyve szerint.)

 

"(Szarvaskendi) Vas vármegyei ősrégi adományos nemes nemzetség, mely azon vármegyében Körmend városától nem messze fekvő Szarvaskend  helységbeli ősi jószágát most is bírja.1)

Törzs-ősének bizonyos S i g f r i d-et írnak, kitől a Sibrik név is származott volna. Valószinűbb, hogy azon törzs  neve "S e r i d u s" volt, és ebből eredhetett a S i b r i k név.2)

Sibrik Péter már 1471-ben Mátyás alatt hadvezér lett volna.3)

A család nemzedékrendjét azonban a XV. század elejénél följebb

vinni adatok hiányában nem bírjuk.

1505-ben Sibrik L á s z l ó Vas vármegye követe volt a rákosi országgyűlésre.4)

Lehet, hogy ezen Lászlónak fia volt I. O s v á t, ki 1527-ben ősi birtokánegyetlen leányának tartá lakodalmát, melyre egy meg nem jelent nagyurat is meghívott.5)

És ámbár az is bizonyos, hogy I. Osvátnak  egyetlen fia L á s z l ó  volt, mégis valószinűnek tetszik, hogy az 1505-ben követséget viselt Sibrik L á s z l ó  inkább atyja lehetett I. Osvátnak, mint fia.

I.O s v á t  (Osvald) atyjának testvére volt T a m á s, ennek fia M á t é, kinek fiai G y ö r g y  és G á s p á r  volt Bakabányai parancsnokok, Erdélybe szakadtak;6) nevezetesen G á s p á r  1581-ben Lengyelországba Báthory István egyik hadvezére;7) testvére G y ö r g y  1585-ben lett nagy-váradi várparancsnok, kihez Gyulay Pál a várkapitánysági hivatásról ama ismeretes szép levelet írta.8) Úgy látszik ezeknek testvérek volt J á n o s  is. Tovább ez ág utódait nem ismerjük.

I.O s v á t, kiről már emlékeztünk, kir. kamarai tanácsosnak irattatik 1527-28-ban. Testvérei voltak G e r g e l y  és B e n e d e k. Az előbbi (t.i. Gergely) élt 1542-ben is, a midőn róla Thurzó Elek végrendeletében megemlékezett, fiai neveltetésével megbízta és neki  négyszáz forintot hagyományozott. Mint jeles törvénytudóst I. Ferdinánd 1549-ben a Pozsonyban felállított helytartó tanács tagjává nevezte.9) 1550-ben az országgyűlés Szakolcára az ország határainak megvizsgálására küldötte ki.10) (Neve a törvénykönyvben hibásan Györgynek van írva Gergely helyett.) 1551-ben az úgynevezett Quadripatrium törv. munka egyik dolgozója volt. Meghalt 1553. júl. 31-dikén.11)

Szarvas-kendi Sibrik I. Osváthoz visszatérvén, 1526-ban kelt leveléből látszik. hogy Ő Szarvas-Kenden nem csak birt, de lakott is; azon kívül Ő  lett a Sibrik családból Győr megyei Csécsényben első birtokos. Neje berzenczei Bornemisza Katalin. Leánya, ki 1526-ban ment férjhez - úgy látszik - M a r g i t  volt,és a férj: szirányfalvai Szép Gáspár.

. / .

 

 

- 4 -

A családfa tudhatólag12) következő:

Sibrik Péter ?

┌──────────────────────────────┴─────────────────────────────┐

     Tamás.                                                                                                                     I. László.

            ┌─┴─┐                                                                                                                     Vas vm. követ

               Máté                                                                                                                                                1505.

  ┌────┴───────────────────────┐                            ┌──────────────────────┴──────┐                           György 1585.   Gáspár                                János ?                  I. Osvát                 Gergely                 Benedek.

     nagyváradi         1581                                                      kir. kamarai                      kir. tanácsos                                

       kapitány                                                                           tanács 1527.                    U 1553.

                                                                                                      (berz. Borne-  

                                                                                                       misza Kata)

                                                                                    ┌──────────┴───────────┐

                                                                                      II. László                                    Margit

                                                                         (Sávolyi Józsa Orsolya                  (Szép Gáspár)

 ┌───────────────────────────────┴─────────────────────────────────┐

  II. Osvát                        Ferencz                           Orsolya                                    Anna                                    I. János

     1610.                               U                           (Bebessy György)                                                                            1581.

┌──┴────────────────────────────────────────────────┐                                         

  id. Miklós                                                                                                          I. Péter  1635.                                  

                                                                                                                         (Vági Gertrud)                              

┌──┴──┐                                                                                                                                                                 

 Zsigmond                                                                          ┌────────────┴────────────┐               

┌─┴────────────────────────────┐          Sándor.          II. Péter        Kata.    Krisztina.            

   Ferencz                   István.                          Julianna      Magdolna                           1712.                U             apáca                                     

(Szegedy                            (Horváth                1711.                (Niczky                                                                          

 Zsuzsa)                               Mikolits                                          Bora)                                                                    

                                      András)                               ┌───┴────────┐                                         

┌─┴──────────────────────────┐ Boldizsár.                      Erzse                                                

 II.Pál     László    Klára      Rózsa     Ádám                                         (Palásthy                                                

(Szabó    (Fribert  (Hazatius              (Vas-            U                                         Ádám)                                      

 Erzse)     Victoria)    János)        vári                                                                                                                                                                                   

                                                 Antal)                                                                                                                    

┌─┴───────────────────┐                                                                                                     

 János.          Antal U 1797.       Klára.                                                                                                                   

                     Győr vm. alisp.                                                                                                                                   

                   (Keresztúry Julia)                                                                                                                               

┌──────────┴─────────────────────────────┐                                                                  

Antal.     Ferenc.   Mihály.  Imre.      Gábor.    Ágnes.    Rózsa.                                                         

                                                                                                                                                                                                                                                     ┌─────────────────────────────────────┴┐                  

                                                                                 I.Pál      Mátyás                  Kata                                      Ilona

                                                                             1610-1629.                    U                        (Palásthy                 (Lőrinczfalvi

                                                                             (1. N.N.                                                  János)                          István)

                                                                        2. Dapello Erzse

         ┌─────────────────────────┴─────────────────────────────┐

           Dániel                    Miklós                             Éva                          Amália                        Mária.

            1651.                   győrivárilovas                   (Posár

                                  hadnagy 1640. körül.             Ferenc)

                                  (Miskey Bora 1667.)         ┌──┴──┐

                                        ┌──┴──┐                      Lukács

                                            Mária                       

                                   (Kisfaludy László.)

A táblázaton állókról keveset mondhatunk; II. O s v á t  és I. J á n o s testvérek megsebesítették a Mosony megyei alispánt, miért az országgyülés 1599-ben a főkapitány által megfenyítésüket rendelte el.13) I. J á n o s 1581-ben Győr megyei csécsényi pusztáját ( most falu) 15 ftért bérbe adván Gerebechy Gergelynek, azért oct. 21-én Győr megye törvényszéke előtt az Enesei nemesek szomszédsági előjogon tiltakoztak. Gyermekei Mátyás elhalván, a Csécsényi, Nagyé és Kis-Faddi helységek és pusztabeli birtikok elosztására nézve a két leány K a t a és I l o n a 1629.évi aug. 5-én Lakompakon kelt osztoztató parancsot eszközölt Eszterházy Miklós nádortól testvérök Sibrik  P á l  ellen; melynek végre-hajtására Győr megye azon évi Szent-András nap utáni szombaton Dallos János alispánt, Egri Márton szolgabírót és Alsóki esküdtet  küdte ki.

I.Pálnak fiai szintén osztályos versengésben álltak; közülük M i k l ó s  Győrvári lovas hadnagy III. Ferdinánd királytól eszközölt osztató parancsot testvérei Dániel

. / .

 

 

 

- 5 -

és Mária ellen. Ennek folytán D á n i e l  1651. nov. 2-án Szombath András sz. bíró által Csécsény faluban Fad nevű földről tanuvallomást is eszközölt. M iklós fiai részére (kiknek neveit nem tudjuk) a győri káptalan elött végrendeletet tett.

Nevezett D á n i e l  birt Komárom megyében is , mert anyjától testvératyafija Posár  Lukácsnak (Posár Ferencnek és Sibrik Éva fiának ) magvaszakadtán 1655-ben egész  Madar helységet, Path puszta és Szőlős helységre Kir. adományt nyert,

az utóbbira ellentmondván Gosztonyi Miklós és Ferenz.14)

A táblán álló II: Osvát  ágán Zsigmond fiának - úgy látszik - még leányai voltak  J u l i a n n a  és M a g d o l n a  is, amaz Niczkiyné emez Keresztúry Mihályné.

Nincsenek a táblázaton a következők:

Sibrik F e r e n c z 1532-ben a pozsonyi kamara tanácsosa.15)

Sibrik M á t é,  L á s z l ó  és  G y ö r g y  néhai Györgynek fiai, kik anyjok Borbála, már elférjezett Megyery Gáspárné, ellen a XVII. században pereltek.

Sibrik G yö r g y, kinek leányai voltak  V e r o n i k a  és M a r g i t.

Sibrik I s t v á n, ki 1637-ben Vas megye országgyűlési követe volt.16)

Ez vagy másik Sibrik I s t v á n, kinek nejétől alsó lindvai Bánffy Katalintól fia ismét I s t v á, kinek leánya K a t a l i n  Locateli Jánosné élt még 1674-ben.17) Sibrik K a t a  (tán följebbi?) 1660-ban tett végrendeletet a kőszegi és soproni evangélikusok részére kedvezőt.18)

Sibrik P é t e r  (tán azonos a táblán álló II. Péterrel) kinek nejétől Pathy Erzsébettől leánya Sibrik J u d i t  Szegedy Miklósné volt.

Sibrik F e r e n c z  1730-ban a Tiszán inneni kerületi tábla jegyzője, tán egy a táblán álló Zsigmond fiával Ferenczczel.

Sibrik Bora előbb Vásonkeői Horváth Jánosné, utóbb 1599.-1926 körül Kállay Miklósné.

Sibrik P á l, ki oda hagyva hitét, törökké lett, és 1606-ban Mahomed fővezér írnoka és tolmácsa volt.19)

Sibrik M i k l ó s, ki Rákóczy II. Ferencz mellett harczolt, mint ezredes, és 1711 után Török országba is kibujdosott, hol Rákóczy udvarnoka (aulae Praefectus) volt.20)

Jelenleg lakik a család Vas megyében Sibrik, Bozsok stb. helységben.

Bihar vármegyében az A n t h  pusztára új királyi adományt nyertek Sibrik Miklós és Gábor 1701-ben."

(Az idézett szöveg korabeli írásmódját és szóhasználatát követtem!)

Irodalom:

    1.)     Jászay: A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után 266 p.

 2.)     Lehoczky Stemat. II. köt. 361 p.

 3.)     Lehoczky Stemat. II. köt. 361 lap szerint. Szegedi Rubr. II. köt 38 p.

 4.)     Kovachich: Stuplement. ad Vegtigia Comitor. II.köt. 334 p. Jászay  157 p.

5.)         Jászay: A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után  id. mű 266 p. Magyar levelestár. Kiadja, MTA. I. köt. 3 p.

6.)      Wolph. Bethlen: Hist. II. köt. 480 p. Istvánffy:Hist. libro XXVI. 1622-ki kiadás 587 p. 1685. kiad. 379 p.  

7.)      Katona historia critica in ord. tomo XXVI. p. 125 p.

8.)        Wolph. Bethlen Hist.tomo II. 480 p. Erdélyi Muzeum. Szerk. Döbröntei Gábor II. füzet 140 lapon magyarul.  -

Katona Hist. critica tomo ord XXVI pag. 229. és köv.

  9.)     Bel : Notitia nova Hung. I. köt. 455 p.

10.)     1550. évi 42. törv. czik.

11.)     Kovachich: criptores Minores I köt. 94 p.

12.)     Wagner: Mss tomo LXX.

13.)        1599. évi 38. törv. czik.

14.)        Fényes Komárom Várm.128, 132, 188 p..

. / .

 

 

 

- 6 -

15.)    Bel : Notitia nova Hung. I. köt. 455 p.

16.)    Lehoczky Stemat. I. köt. 191 p.

17.)    Bossányi-féle per.

18.)    Catalog Mss. Biblioth. Széchenyiano-regnicol. I. köt. 244 p.

19.)    Wolph. Bethlen Hist.tomo VI. 337 p. - Szirmay C: Zemplin not. histor. 117 p. - Homonai Naplója a Tudom. tárban.

20.)    Mikes Kelemen: Törökországi levelei.

 

SIBRIK CSALÁD CIMERE.

A római pajzs kék mezejében két egymással szemben álló, ágaskodó aranykoronát hordó kétfarkú oroszlán, felemelt első lábaikban (jobb a szembe forduló bal mancsában) kardot tartana, erre tűzve egy-egy török fő van tűzve. Sisakdísz bokros díszítésű arany koronából kinövő kardot tartó oroszlán.

 

SIBRIK CSALÁD BIRTOKA (Szarvaskenden).

A XV. században Sibrik család 6 ½ portát bírt, a XVI . században 5 jobbágyfalú tartozott a családgazdaságához.

AXVI. században 4 jobbágyfalut birtokolnak.

A  birtokot Sibrik Kálmán adta el 1911-ben Dr. Tamássy Árpád vásárolt birtokot, majd Tóth Sándor 1917-ben vásárolta meg Sibrik Kálmán birtokát.

 

-         Dr.Tamássy Árpád szarvaskendi birtokos.

      A Tisza Körnek, Tisza Bizottságnak tagja.

1911-ben vásárolt birtokot, 1930-ban 20 kh. földet bírt.

 

-         Tóth Sándor szarvaskendi nagybirtokos

Intézője egy uradalomnak, majd 1917-ben megvásárolja Sibrik Kálmán birtokát. 1930-ban 270 kh. gazdálkodik.

 

 

ADATOK SZARVASKENDRŐL.

 

Történelme szerinti birtokosok:

            Kende.

            Királyi birtok.

            Csém nemzetség.

            Szarvaskendi és Óvári Sibrik család.

 

Történelmi adatok:

Herényi István szerint a Kende* nyári szállása volt a X. században (a téli szállása Kurszán vára volt). A szarvas valószínűleg a Kende totemállata volt. Jelentése a Kende szálláshelye. 904-ben a Kende meggyilkolása után valószínűleg az Árpádokra szállt a birtok. Így királyi birtokból adományozták  XIII. században a Csém nemzetségnek.

1236-ban a Hodászok határjárásában említik a település nevét.

1291-ben III. András király megerősítette a Csémeket Szarvaskend birtokában.   A Csém nemzetségtől ered a szarvaskendi és óvári Sibrik család.

*KENDE,Kündü szent főfejedelem a honfoglalás előtt a magyar törzsek élén. A ténylege kormányzást nem a kende, hanem a hadvezéri és bírói hatalmat birtokló gyula kezében összpontusúlt. A Kendét rituális halálra ítélték, ha elöregedett vagy kudarcot "idézett elő" (Anonimus ír Álmos megöléséről Erdélyben a besenyők támadása után.) Kende tisztségének megszűnését Kurszán kende 900 utáni halálával hozzák összefüggésbe, ami után Árpád gyula központosíthatta a fejedelmi hatalmat.                                                               . / .

- 7 -

SZARVASKEND leirásai.

-         Az 1830-as évekből: (Fényes Elektől.)

"Szarvaskend, magyar falu, Vas vmegyében, Körmendhez 1 óra, 172 kath., 170 evang., 18 ref. lak., kath. paroch. szentegyhazzal. - Szőlőhegy. Erdő. F.u. a Sibrik nemzetség."

 

-         Az 1890-es évekből: (Borovszky Samutól.)

"Szarvaskend, magyar község, 87 házzalés 649 r.kath és ág.ev lakossal. Postája helyben van, távírója Körmend. A körjegyzőség székhelye. Itt van szarvaskendi Sibrik Kálmán földbirtokos kényelmes, csinos kastélya és szép parkja, mely már a XV. század óta van a család birtokában. A kastély egyik terme ama számos díjtárgyat tartalmazza, a melyeket  Sibrik Kálmán a hírneves galamblövő, a különböző bel- és külföldi versenyeken nyert; köztük néhány nagy műértékű darab. A község a szarvaskendi Sibrik-család ősi fészke, amely innen nyerte predikátumát is."

 

-         Az 1930-as évekből: (Vasvármegye és Szombathely Thj. város tisztinévsora…)

Szarvaskend. Kisközség. Hozzátartozik: Szarvaskendi-major.

"A község dombos vidéken, kis hegyi pataktól határolva fekszik. Lakossága szerény viszonyok között élő törpebirtokosokból és napszámosokból áll. Keletkezésére Pontos adataink nincsenek. A szarvaskendi Sibrik-család törzsökös fészke, a községben fekvő, szép parkkal körülvett csinos kastély már a XV. század közepe óta a család birtokában van. A kastélyban őrzik a híres galamblövő Sibrik Kálmán versenydíjait, közöttük néhány értékes művészi darabot.

A világháború alatt 72-en vonultak be hadiszolgálatra, közülük 29 hősi halált halt. Utánuk nyolc hadiözvegy, két hadiárva maradt. A hősihalottak emlékére emlékfákat ültettek. A földbirtokrendezés során az igénylők között Körmend határában 28 kh. földet osztottak szét.

Általános adatok

Lakosság száma az 1930. évi népszámlálás szerint: 694 lélek. Szín- magyar. R. kath.: 312, ágh. ev.: 376, izr.: 6. Házak száma: 130.

Területe: 1954 kh., melyből a községé: 45 kh. Szántó:1237 kh., rét 254, legelő: 92, erdő: 240, szőlő: 14, kert: 48, terméketlen 66 kh. Talajviszonyok: kötött agyagos, sok helyen lapos, vizenyős. Termények: gabona- és gyümölcsfélék. Erdőbirtok: 240 kh., a közbirtokosság és kisgazdák tulajdonában, bükk, cser, tölgy, berek 30-80 évig.

Vas áll.: Körmend (9·5˙km.).

Posta, Táv., Tel.:helyben. Főszb., Járb., Tkv., Adóh., Pü. bizt., Pü. szak., Vál. ker., Csö.: Körmend.

Törvsz., Pü. ig.: Szombathely.

Hatóságok, intézmények

Községi előljáróság. Tel.: 1. Körjző: Bock Lajos. 1890-ben született. Iskoláit és a közig. tanfolyamot Szombathelyen végezte. A jegyzőgyakornoki időt Szarvaskenden töltötte. Mint segédjegyző Körmenden és Szarvaskenden müködött, majd 1918-ban Horvátnádaljára került körjegyzőnek, ahonnan 1928-ban Szarvaskendre, édesatja örökébe választották meg. A Levente Egy., a Vármegyei és Járási Jegyző Egys. stb. tagja.

S.-jegyző: Csanádi Gyula. 1907-ben született Horvátnádalján. Iskoláit Körmenden és Szombathelyen végezte. Mint jegyzőgyakornok Horvátnádalján és Felsőmarácon működött, utána a jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte. 1913 óta helyben megválasztott segédjegyző.

Közs. bíró: Tóth József. H. bíró: Földes György. Közgyám: Tóth Ferenc.

Póstamesternő: Murányi Jolán.

Egyházak, iskolák

R. kath. egyházközség. Plébános Kristóf István. R. kath. elemi iskola.

Kántortanító: Böröcz Iván. 1900-ban Pinkamindszenten született. Működését Felsőcsatáron kerdte, ahol az osztrák megszállás után hazafias magatartása miatt letartóztatták, de a lakosság  kiszabadította. A község visszacsatolása után újra elfoglalta előbbi helyét. 1925-ben Zalaháshágy-ra került, ahol Olvasó Kört és Önkéntes Tűzoltó Egy-t. alakított. 1926 óta a helybeli plébánia kántortanítója. Körzetvezető levente főoktató. Mint hdj. őrmester részt vett az ellenforradalomban.

Ágh. ev. elemi iskola. Tanító: László Béla. 1905-ben Egyházasrádócon született. Tanítói oklevelét Pápán szerezte. Mint helyettes Sárváron és Szarvaskenden működött, majd 1930 áprilisa óta meg

. / .

 

 

 

- 8 -

választott  tanító helyben. Levente Egys. főoktatója, a Vasi Közép Ev. Egyházm., Tanitó Egys. tagja. Bátyja a sárvári járás szolgabírája.

Egyesületek

Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Parancsnok: Nagy Imre.

Levente Egyesület. Vezető oktató: Böröcz Iván.

Kath. Népszövetség. Vezető: Kálmán János.

Nyugdíjas

Özv. Murányi Józsefné szül. Pek Mária, ny. ig.-tanító özvegye. Székesfehérváron szül. Néhai férje Szarvaskenden negyven évig működött mint kántortanító és mellette 25 évig postamester volt. Ő alapította a Hitelszövetkezetetés a Ker. Fogyasztási Szövetkezetet. Az Orsz. Kath. Tanító Egys. tagja volt, a sárvári tankerület elnöke. Megalapította a helyi dalárdát és annak éveken keresztül vezetője volt. 40 éves jubileuma alkalmával igazgatónak nevezték ki. Irodalmi munkásságot is folytatott. A vasmegyei lapokban és a Néptanítók Lapjában sok munkája látott napvilágot. Kertgazdasággal, gyümölcstermeléssel foglalkozott és erre sokakat tanított 1931 május 1-én halt meg.Háborúban József fia a román és az olasz fronton harcolt, 1918-ban szerelt le mint t. zászlós.

BETŰSOROS CÍMTÁR

Asztalos: Kósa István.

Biztosítási ügynökök: Bencsik Károly, Ferner Samu, Kiss József, Nagy Imre, Tóth Vince.

Cipészek. Csáki Ágoston, Papp Bálint.

Cséplőgép tulajdonosok: Stajer Ágoston 6 HP., Tóth Sándor 6 HP.,

Dohánytőzsdések: Baján János, Ferner Samu.

Földbirtokosok: Braun József 25 kh. (Grácz), Farkas Józsefné (Nádasd) 22, Kovács József P. 25, Lukács József 80, özv. Nagy Károlyné 28, Plébánia 40, Szarvaskend község 455, dr. Tamássy Árpád 20, Tóth Sándor 260 kh.

Fűszer és vegyeskereskedők: Baján János, Ferner Samu.

Italmérők és kocsmárosok: Baján János, Ferner Samu, Steiger János.

Kovács: Hartmann János.

 

BŐLE ANDRÁS (1762-1843) Szombathelyi Egyházmegye püspöke.

 

Bőle András 1762. 11. 08.-án Szarvaskenden született. Szülei Bőle István és Herczegh Judit. Apja zsellérként - a hagyomány szerint kovácsmesterként telepedett le Szarvaskenden. Testvérei, két bátyja Wolfgang Bükön, Ferenc pedig Kemenesszentmártonban született. Boldizsár 1760.05.03.-án a szarvaskendi anyakönyvben nyert bejegyzést. Még Judit nevű húgáról tudunk. (Mind két bátya papi pályára lépett, Wolfgang Bük, Ferenc Kemenesszentmárton plébánosa volt). A Bőle család társadalmi helyzetéről nem sokat tudunk, egy 1821-ben kelt halotti anyakönyvi bejegyzés szerint a Bőle családot "colonus"-nak , telepesnek titulálják.

Bőle András 1874-ben került a kőszegi gimnáziumba, ahol eminens növendék. Majd Sopronba és Győrben retorikát és filozófiát tanul, 1782-ben Budán, a hittudományi karon tanult. 1787-ben pappá szentelik.  A szombathelyi szeminárium aligazgatójává tette Szily püspök. 1791-ben szombathelyi plébánossá és szentszéki ülnöké 1804. agusztus 3-án I.Ferenc császár tiszteletbeli kananokká,

majd a következő év májusában kananokká nevezte ki. Őrkananok 1811-ben, 1821-ben nagyprépost, majd káptalani helynök.

Somogyi Lipót halála után I. Ferenc 1823.11.05.-én Bőle Andrást bízta meg a Szombathelyi Egyházmegye püspökének, 1843-ban bekövetkezett haláláig látta el püspöki tisztjét.

   Irodalom: Géfin Gyula: A Szimbathelyi Egyházmegye története. 1-3 kötet.

 

Csite Károly (Szarvaskend,1879.11.03.-Bp.,1953.06.04.)                                      Iskoláit  Szarvaskenden és Felsőlövőn végezte, Szombathelyen tett 1900-ban felsőkereskedelmi érettségit. Körmendi Takarékpénztár tisztviselője, majd 1930-ban nyugdíjazták a takarékpénztár megszűnésekor. Budapestre költözött és ezután  irodalmi munkásságának élt. Ízes nyelven megírt, vidéki környezetben játszódó történetei, színművei tették országosan ismerté. Körmendről küldte írásait Budapestre, 1901-től rendszeresen jelentek meg novellái, karcolatai, elbeszélései a Magyar Szalonban az Ország - Világban, a Budapesti Hírlap, Pesti Hírlap, az Új Idők, Néptanítók Lapja, Cél című újságokban. Az Én Újságom, a Kis Pajtás c. gyermeklapok rendszeresen közölték meséit. A körmendi Rábavidéknek állandó munkatársaként rendszeresen publikált az újságba. Első könyve 1909-ben Az én múzsám c. elbeszélései jelentek meg Budapesten, 1911-ben adták ki az Atyafiak a takarékban c. újabb elbeszéléseit Gyomán, további kötetei Árva libák és egyéb történetek a nagyháború idejéből c. 1917-ben, és a Csere leány, csere legény c. 1919-ben Szentgotthárdon nyomtatták ki. Budapesten került kiadásra 1922-ben Ágota megbocsát  és Szombathelyen a Magasan repül a daru c. könyve. Körmenden saját kiadásában Mesenaptárt jelentetett meg. Népes családjának (kilenc gyermeke) eltartása késztette a jövedelmezőbb színművek írására, a 1920-as évek elején kezdte írni népszínműveit és színpadi jeleneteit, húsz év alatt kb. kétszáz darabot írt, ezek közül több darab - az amatőr színjátszók tevékenysége során - országosan ismerté tette nevét, habár ezek irodalmi értéke, színvonala gyengébb, nem éri el a prózai írásainak színvonalát. 1944-ig a rádióban is többször szerepelt, meséit olvasta fel. Tagja a kaposvári Berzsenyi Társaságnak és az Országos Gárdonyi Géza társaság kültagja.1953.06.14.-én a rákospalotai temetőben temették el.

 Irodalom: Kovács Béláné - Kovács Nemes Erzsébet: Körmend irodalmi lexikona. I. rész. Körmend. 2000. Csaba József Honismereti Egyesület. /Műhely 10./  8-10 p. Új Magyar Életrajzi Lexikon 1. köt. A-C. Bp. 2001. 1162-1163 p.

 

Adatgyűjtés lezárva: 2004.01.10.

Az adatokat gyűjtötte és összeállította Vizi László ny. könyvtárigazgató.